Debrecenben születtem.Igazából elég fura hogy én 14 éve itt élek,mikor mások 1 év alatt költöznek annyit hogy meggebednek,de jó ez így nekem.Szeretem hogy könnyen eljutok bárhova,és nem lehet eltévedni.Na jó, nekem nyilván sikerült,de ez nem meglepő.Szinte mindenki itt él a családomból,de akik nem azok legalább jó messze.Legalábbis nekem Budapest messze van.Meg nem is szeretem Pestet.De most Debrecenről van szó,nem terelem el szegényről a témát.Szóval azért is szeretek itt élni,főleg abban a lakásban ahol mi lakunk,mert mindennek a közepén van.Nyilván megvan a koszos,büdös nagyváros érzés,de én így szeretem.Apa viszont eléggé a külvárosban lakik,szóval olyankor kicsit "falusinak" érezhetem magam,ami persze nem igaz.Igazából nem nagyon tudok mit írni a mi kis városunkról,de a lényeg, hogy nem laknék máshol semmi pénzért.(Csak New Yorkban és egyéb király helyeken.)

New York a kedvenc városaim egyike.Mostanában ez áll a legközelebb hozzám,ugynis májusban eljutottam oda.Eszméletlen volt,és hatalmas.Budapest ehhez képest semmi.Bár voltun elég sok helyen egy hét-igazából két nap-nem elég körbe járni a nevezetességeket.Voltunk a 9/11 emlékműnél ami elképesztő volt,bár elég nyomasztó is.A városban tett séta,illetve a Szabadság szobor örök emlék marad.Olyan érzésem volt,mintha millió ember ment volna el mellettem percenként.Érdekes érzés egy teljesen más kontinensen mászkálni,de nagyon felszabadító is.Egyszóval nagyon nem csalódtam,és minél hamarabb mennék vissza.